nyomda nyomtatas kiado gyergyoszentmiklos szorolapok brosurak konyvek
Mark House [Printing & advertising]
Ma 2018. augusztus. 20, hétfô, István napja van.
Készleten lévő könyvek [Kiadó]

Egészen szép vagy, Mária
Csíksomlyói búcsús szentbeszédek
Borítófotó: Dezső László
Kéziratokat gondozta: Fr. Laczkó-Dávid Anaklét
Kiadja a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány
Mark House Nyomda, 2009.
_____________ oldal, 22x15 cm
Ára: ________________

Egészen szép vagy, Mária címmel a szabad csíksomlyói búcsúk szentbeszédei kerültet egy kötetbe az Erdélyi Ferences Rendtartomány gondozásában. Az 1990-2008-as pünkösdi prédikációkat boldogemlékű Márton Áron 1949-es beszéde indítja, és Jakubinyi György jubileum-köszöntő üdvözlete zárja. 
Sokfelölről érkező biztatás, alapos gyűjtőmunka eredménye a könyv, hisz a szentbeszédek egy része nem került rögzítésre, írott formája elkallódott, így előfordult az, hogy csupán beszédtöredék állt a rendelkezésre. A gyűjtemény kiadásának indokoltsága munka közben mutatkozott meg igazán, hisz az egykori szónokok visszaemlékezésből még le tudták írni pünkösdi gondolataikat, hogy a kötet minden esztendő minden szentbeszédét tartalmazhassa. 
A könyvben szereplő gondolatok szülői: Márton Áron püspök, Csató Béla főesperes, P. dr. Barsi Balázs OFM., P. Szőke János SDB., dr. Kada Lajos érsek, dr. Miklósházy Attila püspök, dr. Jakubinyi György érsek, Reizer Pál püspök, dr. Paskai László bíboros, Tamás József püspök, dr. Czirják Árpád érseki helynök, Bosák Nándor püspök, dr. Bíró László püspök, P. Bartók Albert OFM., dr. Erdő Péter bíboros, Hajdó István főesperes, Majnek Antal püspök, Borbély Gábor főesperes és Schönberger Jenő püspök. Ők szólnak a hívekhez újra e könyv hasábjain keresztül Isten igéjének hirdetőiként, a Csíksomlyói Szűzanya szószólóiként.
Imakönyv ez, benne csendes imában született üzenetek, biztatás a helytálláshoz kisembernek, családnak és nemzetnek.

 

A gyergyószentmiklósi gimnázium monográfiájaA gyergyószentmiklósi Gimnázium monográfiája
Monográfia

Szerző: Rokaly József

Borítófotó: Dezső László
Lektor: Patek Mária
Mark House Kiadó, 2008.
464 oldal, 24x17 cm, keményborítós, varrott, színes fotóillusztrációs melléklettel
Ára: ________________

A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium alapításától eltelt 100 esztendőt mutatja be Rokaly József pedagógus-történész A gyergyószentmiklósi Gimnázium monográfiája című kötetben. Az 1908-2008-as időszakot felölelő munka eredménye, amint Dézsi Zoltán fogalmazott, a száz esztendő összefoglalója, a szerző fanatikus szorgalmának sokszólamú szimfóniája.
Nyomot hagyni – ez a késztetés élt a szerzőben, mikor a többéves kutatást összegezte. Egykori megkopott és sokszínű mai fényképek kerekítik a munkát, melyből tudomást szerezhetünk a gimnáziumalapítás körülményeiről, az iskola megépítéséről, az egykori tanmenetről, osztályok rendszeréről, tanerőkről. A múltbéli tanodát a jelenlegi iskola rendszerével állítja szembe Rokaly József, tanárportrékkal, az iskola híres végzettjeivel egészítve ki úgy, hogy helyet adjon az egykori diákok visszaemlékezéseinek, s mindemellett áldozzon időt arra is, hogy a száz év alatt itt tanuló diákok és tanárok mindegyikének nevét közölje. Alapos, kitartó munka, sokévi kutatás eredménye; a múlt továbbéltetése, az intézmény mozzanatainak kitörülhetetlen rögzítése. Emlékkönyv az egykori diákságnak, útmutató a magyarságnak.
„Erdély nagynevű iskolái között méltó helyet foglal el a Salamon Ernő Gimnázium, amely száz éves múltjával, és előre láthatóan több száz éves jövőjével hirdeti jelenlétünket és megmaradásunkat itt, az ősi földön” – írja Patek Mária olvasóköszöntőként.

 

Világszép GyikostóVilágszép Gyilkos-tó – Mesevilág a havasok keblén
Képes album

Szerző: Dezső László

Fotók: Dezső László 
Mark House Kiadó, 2008.
156 oldal, 200 színes fénykép, 33x24 cm méretben, vendégborítós, keményfedelű, varrott
Ára: ____________

A mesés valóságot zárta kötetbe Dezső László, a természet azon kincsét,
melyet ki egyszer meglát, a legcsodálatosabbnak tart. Egy legendák medrében
született tavat, az őt körülölelő strázsákkal, hegyszirtekkel és
békészöld fenyvesekkel – a Gyilkos-tavat és környékét.
A fényképezőgéppel felvértezett barangoló-szerző, Dezső László sorban mutatja be a Gyilkos-havast, a Cohárd testvéreket, Likast és Vit-havast, Kis-havast, elénk tárul a Kerek-kő, a Tündér-kert és Csiki-bükk, Mária-kő, Oltár-kő, Lapos-szoros és havas, a Kis-Szurdok-kő, Polkol torka és tornáca, Kis-Békás-kanyon, Súgó-szoros és Munticsel, Fehér-mező, Fekete-Hagymás, Nagy-Hagymás, Egyes-kő, Tunzéria és Czofronka, Öcsém, Ördögmalmok, Terkő, Háromkút, s mindezek után a mélység rejtelmeit kutatva kalauzol a barlangokba. 
A szerző e kötetben nyújt történelemleckét, számos eredetmondát és földrajzi leírást egy csokorban úgy, hogy helyet ad saját élményeinek is. Ami pedig nem kér magyarázatot, az képekben tárul az olvasó elé. Olyan felvételek lelhetőek fel a lapokon, amelyek elkészítése nem csak erőnlétet, hanem hegymászó-jártasságot is bőven kíván, így méltán mondható el, eddig nem látott szögből kerülnek megjelenítésre a természeti értékek.
A Világszép Gyilkos-tó szerzőjét, Dezső László gyergyószentmiklósi fotográfust több cél is ösztökélte e kötet megjelentetésére: a Gyilkos-tó és környékéről hiánypótló kiadvány asztalra tétele, a feledésbe merülő múlt életben tartása, a természet megismertetése és a turistaság fejlesztése, a környezetvédelem fontosságának hangsúlyozása, a jövő nemzedék életvitelének irányítása, a természeti értékek megmaradása érdekében, olyan kiadvány készítése, mely a legkedvesebb ajándék lehet az itt élők, és ide látogatók számára.

 

Uram, jó nekünk itt lenni!Uram, jó nekünk itt lenni!
Válogatás ft. Hajdó István tb. főesperes ünnepi beszédeiből

Szerző: Hajdó István
Borítófotó: Dezső László
Szerkesztő: Balázs Katalin
Mark House Kiadó, 2008.
312 oldal, 22x15 cm, varrott, keményborítós
Ára: ________________

Történelemkönyv, szociológiai és pszichológiai tanulmány, retorikai szakkönyv, világismertető, erőt adó, gyökérerősítésre ösztönző, öröklét ígéretét hordozó imádságoskönyv - így jellemezhető, ft. Hajdó István főesperes ünnepi beszédeinek gyűjteményes kötete.
„Uram, jó nekünk itt lenni” – hirdeti a kötet címe, mely Isten szolgájának gondolataiból, ünnepi beszédeinek válogatását fonta töviskoszorúvá. A népe keresztjét hordozó ember intő szavaiból formálódott a kötet, aki dicsér és dorgál, mint gyerekét az apa, egyengeti népe útját. Múltat idéz, hogy fiai jövőt tervezhessenek hittel, Istennek tetsző legyen életük. Segít a nagypéntekek kínjainak megélésében, a húsvét eljövetelének reményét sugározza.
Papi hivatásának tán legjelentősebb időszakát, 1979-től 2007-ig öleli fel a kötet, külön kiemelve azt a huszonegy esztendőt, mely időszak alatt Gyergyószentmiklós főesperes-plébánosa volt főtiszteneldő Hajdó István, a szolgák szolgája, akinek 2005 májusában, a csíksomlyói pünkösdi búcsún mondott prédikációja az év beszéde lett.
A világ bújára, a magyarság bajára fókuszál mindig; kicsiny közösségének lelkébe véste, hogy elvész a nép, mely tudomány nélkül való, hogy fel kell ébreszteni az elaludt isteni gondviselést, hogy a magyarság legszebb zászlaja a szárítókötélen lengő pelenka, mert a nemzet, amely megtagadja Isten ajándékát, a gyermeket, halálra ítéltetik.
Az ünnepi beszédek nem a múltban, egy kis közösségnek szóltak, örökérvényű igazság mindegyik, együtt imakönyvet alkotva. Ezért adta rá áldását a Gyulafehérvári Érsekség, dr. Székely Dénes teológiai tanár, üdvözölte dr. Veres András szombathelyi püspök, méltatta dr. Cs. Varga István az ELTE BTK irodalomtörténésze.


Megölte a nyúl
Vadász-, horgászelbeszélések
Szerző: Panigay Róbert

Illusztrációk: Gál Éva-Emese
Mark House Kiadó, 2007
104 oldal, 22x15 cm
Ára: ________________


Vadat, halat kínál Panigay Róbert e kötetében. Szenvedélyek szüleményeit. Mert ugye, aki rákap a vadászatra, horgászatra, arról azt mondják, megmérgeződött, elkapta a vírust, hát valahogy így jár az is, aki ezt az elbeszéléscsokrot kezébe veszi: átragad a kór, nem tudja a kötetett letenni.
Olvas, és tisztán látja, amint burványt hagy maga után a harcsa, a vadmalacok bakalódnak, amint a kormosnyakú megmutatja magát, s a bárány nem vadállat, hanem vadember karmai közé kerül.
A szereplők kilétén is érdemes elmélázni. Ismerőseink, amint ezt már megszokhattuk Panigay Róbert írásaiból. S történeteik „színtiszta” igazak… ha figyelmen kívül hagyjuk, hogy némelyiket olyan vadőr mondja, aki leginkább Hazug Pistához hasonlítható.
Horgászat és vadászat rabjának legújabb kötete ez. Olyan emberé, akinek írásaiból kibújik civil foglalkozása is, meg-megjelenik az orvos, aki mindenre, csak erre a mérgeződésre nem tud orvosságot. 
E tudást fűszerezve történetekkel és meg nem történtekkel kerekedett ki ezen elbeszéléses kötet, mely még azt is elhiteti, - ha nem immunis az ember a mérgezésre – hogy valakit megölt a nyúl.
Fogadják hát szeretettel a könyvet, de ne tévesszék szem elől: a mérgezéssel önöknek is számolniuk kell. Így hát ha bármilyen tünetet fedezne fel magán a kedves olvasó, a kellemetlenségek és mellékhatások elkerülése érdekében keresse fel kezelőorvosát, gyógyszerészét.
 

 

A kocka el van veszve
Diákok aranymondásai
Szerkesztő: Rokaly József

Illusztrációk: Páll Ignác
Mark House Kiadó, 2006.
128 oldal, 21,5x12 cm
Ára: ________________

Közel fél évszázados tanári munka során Rokaly József – amint mesterétől, Páll Vilmostól tanulta – nem ment el a diákok aranymondásai mellett, sőt nem is csak mosollyal jutalmazta a többnyire tudáshiányból fakadó, új értelmet nyert mondatokat. Számtalan jegyzet készült a dolgozatokban lelt kincsekből, elszólásokból, ezek kerültek kötetben, Tanulók eredeti fogalmazásai és Iskolai jelenségek társítása filmcímekkel fejezetek mellett. 
„Lassan elkülönültek a földművesek az emberektől”, „Ha az asszony férjes ember lett volna, akkor a neolitikum is másként alakul”, „A pénz először aranyból, ezüstből majd nemesfémből készült”, „Napoleon eleinte sok békítő háborút vezetett”, „A zsinat az a gyűlés, ahol Jézus beszélgetett tanítványaival”, „Nagy Károly mind csemerkedett a szászokkal”, „Ebben a korban találták fel a tüzet, a fémkorszakot és a pattintott korszakot”, „Magellán futás közben megbénult”, „Az orosz lágerekben majdnem mindenki volt kisebb-nagyobb mértékben bezárva, sőt kivégezve is” – ilyen és hasonló csemegék várnak az olvasóra, aki az „elveszett kockát” kezébe veszi. Rokaly József intését azonban érdemes megszívlelni: „Aki nem szeret derülni és nem híve a humornak, az ne vegye kezébe e könyvet!”

 

GyöngyikeGyöngyike
1946-1955
Balogh Katalin és Zárug Jánosné írásos hagytéka
Szerkesztő: Nt. Hajdó István és Vikol Erzsébet
Mark House Kiadó, 2002.
146 oldal, 20,5x14,5 cm, fehér-fekete képekkel
Ára: ________________

Gyergyószentmiklóson a múlt század közepén senki számára nem volt ismeretlen Gyöngyike neve. Az örmény Zárug család sarjának mindössze kilenc esztendőt tartott élete. Az akkori orvostudomány szerint „csontbajban” szenvedett, ez vezetett lába amputálásához, majd korai halálához. A mélyen vallásos kislány utolsó évei képezik a könyv alaptémáját. Édesanyja, Marlenke és nagynénje, Katóka feljegyzései kerültek kiadásra, fájdalmukat a szép emlékekkel együtt rögzítették sorokba, melyet ismerőseik és a papság egészít ki értékes gondolatokkal. 
„Katóka, engem a jó Isten megpróbál egy kis időre” – idézik a szerzők a szomorúsorsú kislány szavait, aki megbékélt sorsával, türelemmel viselte betegségét. Anyja színésznőnek kívánta nevelni, ebbe szólt bele a betegség, amit a család Isten akarataként fogadott el, édesanyja ki is jelentette: ha színésznő nem lehetett, szent lesz Gyöngyikéből. 
Emlékezés Gyöngyikére – akár ennyire is le lehetne egyszerűsíteni a kötet tartalmát. Az olvasó viszont, ki túllát a szeretett lény elveszítése fölötti kesergésen, kincsekkel gazdagszik, kérdésekkel találja szembe magát, melyek önvizsgálatra sarkallják.